Az élelem-önrendelkezésről (2020.07.07.)

Az élelem-önrendelkezésről szóló első olvasókör a MAPER és a Szolidaritási Akciócsoport szervezésében jött létre. A Szolidaritási Akciócsoport Élelmezés témában írt “Rendszerszintű problémák és kiutak az élelmezésben – csak a hosszú ellátási láncainkat veszíthetjük!” című cikkét vitatták meg a résztvevők. Felkért hozzászólók között volt permakultúrás termelő, társadalomkutató és civil is. A beszélgetés mindazok számára érdekes lehet, akiket foglalkoztat, hogy hogyan kerül az élelmiszer az asztalunkra.

Moderátor

Balogh Lili (Védegylet)

A cikk szerzői röviden bemutatják a cikket

Ádám Zsófia, Szolidáris Gazdaság Központ

Rosenfeld Annajuli, Extinction Rebellion Magyarország

Fidrich Róbert, MTVSZ, MAPER társadalmi munkacsoport, Élelmiszer-önrendelkezés, mint mozgalom

Nagy Erika, KRTK Békéscsaba, Élelmiszer-önrendelkezés a vidéken élők nézőpontjából

Milánkovics Kinga, MAPER társadalmi munkacsoport, Tudatos Öregedésért Alapítvány, A gondoskodás válsága és a permakultúra

Kulcsár Balázs, MAPER, Valaha Tanya, Élelmezés egy permakultúrás gazdálkodó szemszögéből

Balogh Pál Géza PTE, A helyi élelmiszer korona idején kutatás tapasztalatai

A Szolidaritás a válságban cikksorozat részeként a Mércén megjelent cikk a permakultúrához hasonlóan kritizálja azt a rendszert (globális piaci élelmiszerrendszer) amin keresztül az élelmiszer jelenleg az asztalunkra kerül. Globális piaci élelmiszerrendszer alatt a globalizált élelmiszeripart uraló transznacionális nagyvállalatok (pl. Nestlé, Ferrero, stb.) által dominált, hosszú ellátási láncokra, világkereskedelemre alapuló rendszert értjük , amelyben a multik befolyása az élelmiszer előállítására, feldolgozására és sokszor az elosztására is kiterjed. A cikk egyik fő mondása, hogy míg egy szűk elit sokat profitál a jelenlegi élelmiszer-elosztó rendszeren, a mezőgazdaságban bérért dolgozók többsége alulfizetett, vagy egyenesen rabszolga, a kistermelők pedig általában a fennmaradásért küzdenek. A jelenleg domináns élelmiszerrendszer, annak ellenére, hogy súlyos kockázatokat hordoz és rengeteg káros hatása van, rendületlenül terjeszkedik, és számolja fel a hagyományos, kistermelésen alapuló élelmiszer előállítás megmaradt formáit és a még funkcionális ökoszisztémákat. A koronavírus-járvány azonban lehetőséget is teremt az élelmiszerrendszereink átalakítására is. A globális piaci élelmiszerrendszer hosszú ellátási láncokra épül, amiket a globális kereskedelem koronavírus-járvány miatti akadozása (pl. határzárak) azonban negatívan érintenek. Az élelmiszerrendszerek relokalizációja, azaz, hogy az általunk elfogyasztott élelmiszer minél közelebbről jöjjön az élelem fontos lenne, emiatt emeli ki a rövid ellátási láncokat, az élelmiszer-önrendelkezést és a permakultúra mozgalmat. Ti mit gondoltok a globális élelmiszerrendszerek illetve a koronavírus-járvány elősegítik vagy nehezítik az élelmiszer-önrendelkezés és a permakultúra mozgalom erősödését?